A színtévesztésről

A színes világ

A körülöttünk zajló világról öt érzékszervünk által szerzünk tudomást. Azonban az információk legnagyobb részét, 90%-át szemünktől kapjuk. Az emberi szem színesen lát, ezért a színes információ talán a legfontosabb adat számunkra. Színe alapján keresi meg a háziasszony a friss húst és zöldséget; az arcszín árulja el az egészséget vagy a betegséget épp úgy, mint a kedély hullámzását; színük alapján választjuk ki ruháinkat, kozmetikumainkat, bútorainkat. Színes lámpák jelzik a légi, vízi és földi közlekedésben, hogy merre szabad menni, merre nem; színjelzések alapján ismerik fel a villanyszerelők a különböző vezetékeket; a számítástechnikában a monitor színes feliratai segítik a gyors tájékozódást. A színeknek nemcsak tájékoztató szerepe, hanem fontos hangulatformáló ereje is van.

A megfigyelések szerint a vörös élénkít, a zöld nyugtat, a kék szín segíti az összpontosítást, a barna álmosít. Bizonyos színösszeállításokat harmonikusnak, másokat zavarónak, össze nem illőnek érzünk. Szimbolikus jelentést is tulajdonítunk a színeknek. Európában a fekete a gyász színe, a fehér tisztaságot, szűziességet jelez. A vörös lángoló érzelmeket, a sárga irigységet jelent.

Hogyan látjuk a színeket?

A színes látás eszköze a szem és az agy. A szem miniatűr, nagyfelbontású digitális kamerához hasonlóan működik, amelyhez az adatok értelmezésére és tárolására hatalmas kapacitású számítógép: az agy csatlakozik. A szemünkbe bejutó fényt a szem “objektívje”, a szemlencse, a szem hátsó felszínét borító ideghártyára (retinára) fókuszálja. A retinán a digitális kamerák képfelvevő felületéhez hasonlóan érzékelő elemek milliói helyezkednek el. A látás érzékelő elemei, az esti fényben működő mintegy 130 millió pálcika és a nappali fényben működő mintegy 7 millió csap száma meghaladja a legnagyobb felbontású digitális kameráét is. Az érzékelő elemekhez idegek kapcsolódnak, és az ingereket a szemidegen keresztül az agy felé továbbítják. Az esti látás elemei, a pálcikák, nem látnak színeket, viszont rendkívül érzékenyek. A nappali látás elemei, a csapok, kevésbé érzékenyek, ezzel szemben színesen látnak. Ezt az teszi lehetővé, hogy a csapokban három különböző pigment található. Ezek közül egyik a vörös, másik a zöld, harmadik pedig a kék fényre érzékeny. Ezek a pigmentek nyelik el a fény vörös, zöld illetve kék részét, és attól függően, hogy melyikből mennyit tudtak elnyelni, kialakulnak a színárnyalatok. Tehát a fény 380-780 nm közötti tartományát érzékeljük. A csapokat hullámhossz mentén vett érzékenységi tartományuk alapján különböztetjük meg.Név szerint, Protos, Deuteros, Tritos vagy L, M és S csapok, amelyek a hosszú, közepes és rövid hullámhossz (vöröses, zöldes, kékes színek) tartományban érzékenyek. Tudta Ön, hogy a világon több mint 200 millió ember színtévesztő?

Hogyan lesz valakiből színtévesztő?

A színtévesztés örökletes rendellenesség. Európában a felmérések szerint a férfiak 8%-a, a nők 0,5%-a öröklötten színtévesztő. Vannak szerzett színlátási zavarok is, de ezek általában valamely ártalom (alkoholizmus, mérgezések, betegségek) következményei, és ennek megszűnésekor el szoktak múlni. A megfigyelések szerint a színtévesztők, sőt a színvakoknak nevezett súlyos színtévesztők is látnak színeket, de egészen másképpen, mint a jó színlátók, és általában csak kevés (néha mindössze néhány száz) színárnyalatot tudnak megkülönböztetni. Egy jó színlátású ember ezzel szemben akár 4 millió színárnyalatot is fel tud ismerni!

Tudta Ön, hogy a színtévesztés több mint 100 szakma vállalásából zárhatja ki Önt?

Az élet számos területén hátrányos helyzetben vannak a színtévesztők. Több mint száz szakmában (Pl. textilipar, autó-, festék, élelmiszer- és kozmetikai ipar) nem tudnak ugyanolyan eredményesek lenni, mint a jó színlátók. A közlekedésben pedig saját magukra és másokra is veszélyesek lehetnek. A színtévesztők sokkal több közlekedési balesetet idéznek elő, mint az ép színlátók. A színtévesztés már óvodás és iskolás korban is nehéz helyzetbe hozza a színtévesztő gyermekeket: nem ismerik fel a színes jelzéseket ruháikban, helytelenül használják a színeket rajzaikon, ügyetlennek bizonyulnak a színes műanyag formákból kialakított logikai játékokban, rosszul látják a térképeket és a színes tankönyveket.

A cukorbetegség, alkoholizmus, adott gyógyszerek és mérgezések szintén a színtévesztés kialakulásához vezethetnek. Amerikában 27 millióan szenvednek cukorbetegségben. Magyarországon körülbelül 400 ezerre tehető a színtévesztők száma.

Színlátásunkat alapvetően két képességünk határozza meg. A szín-identifikáció, azaz hogy, képesek vagyunk e helyesen megnevezni a színek neveit és a színdiszkrimináció, azaz a különböző színek megkülönböztetésének képessége. A színtévesztők színlátása eltér az “átlagos” épszínlátókétól, amely az egyik – vagy akár több – csap típus normáltól eltérő érzékenységének következménye, ezért a színtévesztők szín-identifikációs és színdiszkriminációs képessége rosszabb az épszínlátókénál. A színtévesztés több formáját különböztethetjük meg. A leggyakoribb a Protos és Deutéros receptorok anomáliája (Protanomália, Protanópia, Deuteranomália, Deuteranópia), ritkább a Tritos hibája (Tritanomália, Tritanópia), és elvétve előfordulhat, hogy csak az egyik típusú receptor ép (monokromázia) vagy akár mind a három receptor hibás és csak az éjszakai látásért felelős receptorok, a pálcikák érzékelnek (Achromázia).

A vörös-zöld (Protán, Deután) típusú színtévesztés az ‘X’ kromoszóma rendellenességéből adódik és örökletes. A nőknek két “X”, a férfiaknak pedig egy “X” és egy “Y” kromoszómájuk van. Mivel a férfiaknál az “X” kromoszóma nincs duplikálva, így rendellenessége színtévesztést eredményez, míg a nők esetében, ha az egyik “X” kromoszóma ép, akkor a genetikailag helyes információ “felülírja” a rosszat, ezért a férfiaknál magasabb a színtévesztők aránya.

A színtévesztés oka, a régóta kialakult nézet szerint, hogy a rendellenes receptor érzékenysége lecsökkent, az új kutatási eredmények a rendellenes receptor érzékenységi tartományának eltolódását feltételezik. Erre épül a színtévesztés korrekciója.

Tudta Ön, hogy egy korrekciós szemüveg javíthat az Ön színlátásán?

A tradicionális színlátást vizsgáló tesztek, mint a különböző pszeudo-izokromatikus ábrák -“pöttyös ábrás”- (Ishihara, Dvorin, Velhagen, Rabkin, stb.), pamut teszt, Lantern teszt, stb arra alkalmasak, hogy eldöntsék azt, hogy a páciens épszínlátó vagy “vörös-zöld” színtévesztő. A színtévesztés típusának és súlyosságának (anópia vagy anomália) meghatározására az anomaloszkóp terjedt el. A modern anomaloszkópok (Moreland) nemcsak a “vörös-zöld”, de a Tritanópia diagnosztizálására is képesek

A színtévesztők színlátásának korrekciója

A rendellenesség kiküszöbölésére egy speciálisan erre tervezett filtert használunk. A réteget úgy kell megtervezni, hogy a rajta áthaladó fény spektrumát oly módon változtassa meg, hogy az a színtévesztőben az épszínlátóhoz hasonló ingerületet váltsa ki. A réteg tervezésénél ügyelni kell arra, hogy a közepes hullámhosszakon, ahol a rendellenesség fellép, fejtse ki hatását, miközben a hosszú és rövid hullámhosszakon minél kevesebb hatása legyen. A réteg hatására a csapok adaptációs állapota megváltozik (a csapok érzékenysége alkalmazkodik a csökkent vagy megnövekedett fénymennyiséghez), az új kialakult helyzet úgy interpretálható, mintha a rendellenes csap érzékenysége a normál irány felé tolódott volna.

Gyakran feltett kérdések

1. Gyógyítható a színtévesztés?

A színtévesztés nem gyógyítható, habár a normál szemüvegekhez hasonlóan, színlátást korrigáló lencsékkel a színlátás javítható.

2. Miben különbözik tesztünk más vizsgálati tesztektől?

A legtöbb színlátást vizsgáló teszt csak az épszínlátók és a színtévesztők megkülönböztetésére szolgál, így nem képes a megfelelő színlátást korrigáló lencse kiválasztására. A színlátást vizsgáló tesztünk meghatározza a színtévesztés típusát és súlyosságát, valamint a korrekciós lencsékkel való visszamérés során segít a legjobb korrekciós lencse kiválasztásában. A teszt gyors, objektív és egyszerű.

3. Alkalmazható a színlátás korrigáló réteg dioptriás szemüvegeken?

Igen, a színlátást korrigáló rétegek, mind dioptriás (egyfókuszú, bifokális, multifokális), mind 0 dioptriás lencsékre felvihetők. A lencséken az AR (antireflex) rétegeknek nincs hatása. A technológia bonyolultsága egyenlőre nem teszi lehetővé, hogy kontaktlencsében is elérhetőek legyenek a színlátást korrigáló rétegek.

4. Honnan tudom, hogy a korrekciós lencse javított-e a színlátásomon?

A diagnosztizálást követően a színlátást korrigáló lencsékkel is el kell végezni a méréseket, így a javulás mértéke követhető. A módszer által kiválasztott legjobb lencsével nézelődve a páciens maga dönti el, hogy színesebben lát-e.